Üdvözlünk a weboldalunkon!

Mint már tudjátok a nevem Liza. Ez az én honlapom. A továbbiakban a gazdim, Mona fog írni nektek. Ez a weboldal azért jött létre, hogy naplót írhassak ide és minél többen megismerjetek.

Liza története:
Kezdhetném úgyhogy, "hol volt, hol nem volt" mert ez a történet tényleg meseszerű, hiszen egy hercegnőnek nehezen indult az élete, de jóra fordult.
Lizát 3 hetesen dobták ki a 8 testvérkéjével együtt egy lezárt papírdobozban a kukoricaföldre, hogy még esélyük se legyen. Szerencsére aznap ment ki a tulaj, aki csak havonta párszor megy ki. Megtalálta a kiskutyákat és hívta az ottani menhelyt (Árvácska menhely, Szentendre). Hála az ottani dolgozóknak felnevelték az összes kiskutyát. A 8 kistestvére Németországban talált új gazdit. Liza maradt itt Magyarországon, hogy az én kutyám legyen. Egy kis szőrgombolyag volt.

Hamar beilleszkedett a családba. Tökéletes kiskutya volt mind külsőleg, mind belsőleg. Egy héten belül szobatiszta lett. Gyakran szorult össze a szívünk mikor láttuk, hogy Hédihez bújt(nővérem, Hajni belga juhászkutyája), mert szopni akart...

Azóta 3 év telt el és a tökéletes kutyának most már nem egy, hanem 3 lakótársa van (Hédi akiről már beszéltem, Lucky, aki németjuhászkutya keverék, édesanyámé és Csipike a csivava keverék, aki szintén az én kutyuskám). Liza az a kutya, aki mindenkivel kijön. Bármilyen domináns, félős kutya jöhet, ő megtalálja a közös hangot velük. Egyetlen egy kutyát nem szeret, egy német juhászkutya keveréket, aki 4 hónaposan megharapta, de ő vele sem verekszik egyszerűen nem megy oda hozzá. Liza hercegnőnek most már tökéletes élete van. Erdei túrák, labdázások, futások, játékok és a munka. Hihetetlen lehet nekünk embereknek, de Liza akar tanulni, dolgozni. Folyamatosan figyel rám és várja a vezényszót. Nem azért, mert az én kutyám, de Ő tényleg csodálatos kutya.... <3

Csipike az óriás törpe:

Csipikét a menhelyi munkám során ismertem meg. Egy kis tarka csivava keverék. Neki is nehezen indulhatott az élete. Egyik szeme sérült, valószínüleg az anyaméhben sérülhetett meg vagy nagyon fiatalon. Igazi kismacsó. Neki van a legnagyobb hangja. Senkitől sem fél. Ő akar mindig az első lenni. Nem fél a nála 30kg-val több kutyától sem, odamegy és lazán kiveszi a szájából a falatot.
A menhelyen beleszerettem. Édes volt, törékeny, de közben azért ő volt a főnök a kennelben. Ő egy igazi kihívás nekem. Domináns, makacs. Viszont ha ölbe veszem rögtön eldobja magát. Lizával nagyon jól kijönnek. Hatalmasat szoktak kergetőzni.

,

Liza és a munka:

Liza mivel nagyon gyorsan tanul könnyű vele dolgozni

°terápiás vizsgát szeretnénk letenni augusztus környékén

°bemutatókra járunk a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvánnyal

°hirdetjük a kutyásterápia fontosságát, állatvédelmet

°trükköket tanulunk

°agility (majd elszeretnék kezdeni versenyszerűen is)

Köszönet nyilvánítás:

• Lizának, hogy velem van mindig, ha kell. Hogy sosem fecsegte ki a titkaimat és az egyik legjobb barátom. Bevezetett a Kutyások körébe és megtanít mindarra, amire szükségem van.

• Szüleimnek, hogy mindenben támogatnak, még akkor is ha féltenek (pl:szakadó esőbe elindulni a kutyaiskolába) és mindig bátorítanak engem.

• Kutyával Egy Mosolyért Alapítványnak, hogy egy olyan közösségbe kerültünk Lizával, ahol jól érezzük magunkat és még hasznos dolgot is csinálunk. Köszönjük a bemutatókat, a sok bátorítást, hasznos tanácsokat és a felejthetetlen próbákat.

• Keller Zoltán tanár úrnak, hogy oktat minket és mindig hasznos tanácsokkal lát el és, hogy megtanította nekem az alapokat.

• Az Öveges képzőnek, hogy adott korkedvezményt és jelentkezhettem a tanfolyamra.

• Köszönet Katona Cintiának, a legjobb barátnőmnek aki mindig mondja, hogy büszke rám és mindenben támogat.

• Köszönet a pótnagyszüleimnek Laci bácsinak és Marika néninek, mert mindig meghallgatják az élménybeszámolót, mindig bíztatnak, támogatnak és ha valami nem sikerül bátorítanak.

• Gyula bácsinak a Kisfái kutyaiskola oktatójának, aki sok-sok tanácsot adott és mindig mosolyogva vár minket.